Kedves Érdeklődő,
kedves leendő Ügyfelem!
Egy-egy coaching ülés 90 perc időtartamú. Ez a 90 perc teljes mértékben a Tied! Nem csörög közben a telefonom, nem keverem meg a levest, nem hagylak magadra bármiféle feladattal. Egyetlen ok lehet, ami miatt felállok az asztaltól, az pedig a Maslow által szépen megfogalmazott biológiai/fiziológiai szükséglet, tehát a piramis alappillére, ami nélkül nem tudunk működni.
Én is örülök, ha Te is lenémítod a telefonodat, Te sem coaching közben szeretnél megtízóraizni, és nem kell még gyorsan megnézni a két új üzenetet, és nem tartunk cigi szünetet sem. A mosdóhasználat Maslow hatáskörébe tartozik.
Hogy miért írom le ezt ilyen részletesen? Manapság teljesen megszokott jelenség, hogy párhuzamosan több dolgot csinálunk. Miközben a tanár magyaráz az órán, a diákok megnézik a legújabb facebook bejegyzéseket, az osztályos meeting ideje alatt a képernyő mögé bújva még két e-mailt meg lehet válaszolni, és telefonálás közben rohangálunk A-ból B-be, a kutyafuttában történő evésről nem is beszélve.
A coaching ülés alkalmával kicsit visszarepülünk az időben, azokba a korokba, amikor az emberek egyszerre „csak” egyfélével foglalkoztak. Szükségünk van a csöndre, nyugalomra, békére ahhoz, hogy befele tudjunk fordulni. Kell a nyugalom és a bizalmi légkör, hogy Te, kedves leendő ügyfelem szívesen elmond nekem azt, amit szeretnél. Kicsit le is lassulunk, mert ez sem árt a mai világban, hogy meghalljuk azokat a gondolatainkat, megérezzük az érzéseket, melyek a rohanásban nem tudnak, nem akarnak vagy nem mernek felszínre törni. Persze nem alszunk el, díványra sem fekszünk, mint anno Freudnál a páciensek. Ülünk kényelmesen egymással szemben, egymás mellett, ki melyik pozíciót veszi fel, és beszélgetünk. Sokszor Te mesélsz, és én hallgatlak. Aztán visszajelzek, visszatükrözök, értelmezünk néhány dolgot, és megint lehetőséged nyílik mesélni. Aztán lesz olyan is, hogy hallgatunk nagyokat, mert annak is ereje van. Máskor lehet, hogy egy játékot hívunk segítségül, ami elsőre tűnhet furának, aztán rájövünk, milyen hasznos is tud lenni egy ceruza és egy papír, vagy néhány kártyalap, esetleg képek, fotók. A 90 perc alatt nem szokás szünetet tartanunk, az idő repül, ezt tapasztalni fogjuk.
Ilyen 90 perces ülésekből épül fel egy folyamat, ami jellemzően 10 alkalomból, ülésből áll. Az első három alkalom a bemelegítés fázisa, szóbeli szerződést kötünk arra, mit is szeretnénk elérni a 10 alkalom során. Az utolsó alkalom a lezáró ülés, ekkor átgondolunk, összegzünk, lezárunk, esetlegesen jövőbeli terveket szövögetünk. A középső 6 alkalom pedig a kőkemény munka! No persze minden ülés kicsiben ugyanígy néz ki, van egy bevezető, egy „tárgyaló” és egy lezáró szakasza. A 10 alkalom után, amennyiben igényed van rá, lehetséges a folyamatot tovább folytatni. Ehhez újra megbeszéljük, hova szeretnénk eljutni, hány alkalom alatt, milyen gyakorisággal, tehát szóban újra szerződünk. Így Te is tudod, mit várhatsz el a folyamattól, és én is tudom, mit vársz el. A folyamat során többször rápillantunk, hol állunk, jó fele haladunk-e, esetleg megváltozott-e az eredeti elképzelésünk. Változtatni szabad és lehetséges, újratervezni még inkább. A folyamat kereteit én adom, a tartalmát Te irányítod. Igazi együttműködésre van szükség, nincs alá- és fölérendeltségi viszony, függetlenül attól, hogy alapvetően ki hány éves, ki milyen pozíciót tölt be az életében, ki honnan származik.
Ebben a folyamatban a gondolatok, érzések kifejezése játszik fő szerepet, két személyünk közvetítője ezeknek. Nagyon izgalmas vállalkozás az, ahol a személyek gondolataik, érzéseik közvetítői, hordozói, s hagyjuk, hogy ezek a gondolatok dolgozzanak egymással.