A coaching szólhat a gyerekektől egészen az idősekig mindenkinek, aki úgy érzi, megérett a változásra, de saját erejéből nem tudja azt meglépni, vagy tanácstalan, hogy merre tovább.
Szólhat sokaknak, akik életstílust szeretnének váltani, de nem tudják, merre induljanak.
Szólhat annak a diáknak, aki többet szeretne az élettől, mint az iskolai falak, az üres délutánok és a magas követelményrendszer bermuda háromszögét, de nem tudja, mit kínálhat még számára az élet.
Szólhat azoknak a nyugdíjba menőknek, akik már nyugdíjazásuk előtt félnek a hogyan továbbtól, attól, hogy perifériára kerülnek, s tanácstalanok, mivel töltsék ki a korábban munkával töltött időt.
Szólhat azoknak a nyugdíjasoknak, akik hirtelen észrevették, hogy leálltak, lelassultak, kiestek a körforgásból, de ez nem tetszik számukra.
Szólhat annak a családanyának, akit néhány éve elemészt a háztartási munka, gyereknevelés, társadalmilag elvárt rengeteg szerepnek való megfelelési kényszer rejtélyes hármasa, és még nem lát fényt az alagút végén.
Szólhat annak az újdonsült anyának, aki egy sikeres karrierépítés után belecsöppent a gyereknevelés világába, és nehezen viseli, hogy részleges vagy teljes elzárkózásban él korábbi életétől, környezetétől.
Szólhat annak a nőnek, aki nagyon szeretne gyermeket vállalni, de csak reménye van, mert a dolgok nem úgy alakultak, s keresi a lelki okokat, vajon miért nem érkezik meg a gólya.
Szólhat annak az apának, aki szeretne megfelelni új apai szerepének, de nincs előtte modell vagy használható modell, és nem tudja, mivel kezdje a szerepe betöltését.
Szólhat annak a férfinak, aki nősülne, de nincs kivel, aki váltana, de nincs hova, aki ki szeretne lépni a komfortzónából, de nem tudja merre. Akit már feszít a mama-house, de nincs bátorsága felvállalni a döntést.
Szólhat sokaknak, akik életstílust szeretnének váltani, de nem tudják, merre induljanak.
Szólhat annak a diáknak, aki többet szeretne az élettől, mint az iskolai falak, az üres délutánok és a magas követelményrendszer bermuda háromszögét, de nem tudja, mit kínálhat még számára az élet.
Szólhat azoknak a nyugdíjba menőknek, akik már nyugdíjazásuk előtt félnek a hogyan továbbtól, attól, hogy perifériára kerülnek, s tanácstalanok, mivel töltsék ki a korábban munkával töltött időt.
Szólhat azoknak a nyugdíjasoknak, akik hirtelen észrevették, hogy leálltak, lelassultak, kiestek a körforgásból, de ez nem tetszik számukra.
Szólhat annak a családanyának, akit néhány éve elemészt a háztartási munka, gyereknevelés, társadalmilag elvárt rengeteg szerepnek való megfelelési kényszer rejtélyes hármasa, és még nem lát fényt az alagút végén.
Szólhat annak az újdonsült anyának, aki egy sikeres karrierépítés után belecsöppent a gyereknevelés világába, és nehezen viseli, hogy részleges vagy teljes elzárkózásban él korábbi életétől, környezetétől.
Szólhat annak a nőnek, aki nagyon szeretne gyermeket vállalni, de csak reménye van, mert a dolgok nem úgy alakultak, s keresi a lelki okokat, vajon miért nem érkezik meg a gólya.
Szólhat annak az apának, aki szeretne megfelelni új apai szerepének, de nincs előtte modell vagy használható modell, és nem tudja, mivel kezdje a szerepe betöltését.
Szólhat annak a férfinak, aki nősülne, de nincs kivel, aki váltana, de nincs hova, aki ki szeretne lépni a komfortzónából, de nem tudja merre. Akit már feszít a mama-house, de nincs bátorsága felvállalni a döntést.